Óba nyilatkozata szerint sorozatával nem szándékozott semmiféle mélyen filozofikus témát feltárni. Ha azonban mégis a sorozat üzenetét kellene megfogalmazni, az véleménye szerint csupán annyi, hogy „egyszer minden ember meghal és többé nem tér vissza, ezért próbáljuk meg kihozni az életből a legtöbbet, amíg tehetjük”. Óba nem szándékozott sorozatával ideológiát létrehozni vagy ítéletet mondani jó és gonosz felett. Személyes hitéhez Near kijelentése áll a legközelebb, mely 12. kötetben olvasható.

 

  Óba tudatában volt, hogy a történet vitákat válthat ki. Mivel a felmerülő kérdésekre a válaszok „ideológiai” alapúak, és véleménye szerint ez a folyamat inkább „veszélyesek” és nem „érdekesek” lehetnek a mangában, ezért úgy gondolta, hogy nem fogja ezt a vonulatot beledolgozni a Death Note cselekményébe. Arra a kérdésre, hogy „Ezek szerint akkor a sorozat egyetlen célja az volt, hogy az olvasó élvezze a csavaros történetet és pszichológiai csatározást?” úgy válaszolt, hogy éppen ezért örült annak, hogy a történet a Súkan Sónen Jumpban jelent meg. Mivel a Death Note a fiatalokat célozta meg, az ideológiát háttérbe lehet szorítani és pusztán jól szórakozni olvasás közben. Amennyiben a sorozatot az idősebb olvasóközönségnek szánta volna, felkészült volna a témát érintő vitákra és a történet cselekménye is abban az irányban bonyolódott volna tovább. Bár a mangában néha felbukkan a jó és a rossz értelmezésének kérdése, a válaszokat minden esetben csak maga az olvasó adhatja meg rájuk.

 

  A sorozat legfontosabb elemének, a címbeli Halállistának a kinézetére Óba nem adott semmilyen utasítást, így annak megtervezésének feladata egyedül Obatára hárult. Obata eredeti ötlete az volt, hogy a lista egy „Biblia-szerű könyv” legyen, olyasmi, „amiről azonnal lerí, hogy micsoda”. Ezt az ötletet azonban hamar elvetette, mivel véleménye szerint egy ilyen dizájn „bonyolította volna a használatát”, így inkább egy közönséges jegyzetfüzet kinézetét választotta a Halállista számára. Obatában az az ötlet is felmerült, hogy a listák kinézete koroktól függően változhatna. Ennek megfelelően az ősi Japánban tekercsekre, a középkori Európában pedig az Ószövetségre hasonlíthattak volna.

 

  Magán a Halállistán kívül a Death Note egy másik jellegzetes elemévé vált az alma is, mely a sorozatban a halálisten Ryuk kedvenc eledele a földi világban. Bár a gyümölcsben a rajongók párhuzamot véltek felfedezni a bibliai bűnbeesés történetével, Óba valójában csak azért használta ezt a gyümölcsöt, mert úgy gondolta, hogy „az almák klasszak” és piros színük is tetszetős kontrasztot alkothat Ryuk sötét színeivel. Emellett a gyümölcs méretét is megfelelőnek találta a halálisten „hatalmas” szájához. Obata a Death Note 13., kalauzkötetének központi elemeként szintén az almát választotta, mivel ő is úgy vélte fontos kelléke a sorozatnak. Számára is meglepetést jelentett mikor megtudta, hogy Óba valójában semmilyen mélyebb gondolatot sem társított a gyümölcshöz.